Október 23. A javító Intézet római katolikus kápolnájának a felszentelésére a püspöklátogatás keretében, 2004. október 23-án kerül sor. Ezzel kapcsolatban tekintsük át az elmúlt évszázad történéseit: Magyar Királyi Javító Intézet



Pobieranie 12.4 Kb.
Data03.05.2016
Rozmiar12.4 Kb.
KÁPOLNASZENTELÉS

2004. október 23.
A Javító Intézet római katolikus kápolnájának a felszentelésére a püspöklátogatás keretében, 2004. október 23-án kerül sor. Ezzel kapcsolatban tekintsük át az elmúlt évszázad történéseit:
Magyar Királyi Javító Intézet
Az igazságügyi kormányzat a XIX. század végén úgy döntött, hogy a megtévedt, de még nem súlyosan bűnöző fiatalok megjobbítására egy zárt nevelő (javító) intézetet létesít. Ennek eredményeként kezdte meg 1884-ben működését az aszódi Javító Intézet. A folyamatosan fejlesztett, a munkát mint nevelési eszközt alkalmazó, Javító hamarosan Közép-Európa legjelesebb, fiúkat nevelő intézetévé vált. Ezekben a hetekben emlékeznek áldásos működésének 120. évfordulójára, ahol napjainkban is példamutató, speciális nevelő-oktató munka folyik.

A fejlesztés fontos lépcsőfokának számított a templomépítés, mely létesítmény a fiatalok lelki életének gondozását, nevelését szolgáltatta. Ez a templom azonban nem csupán egy szokványos építmény, hanem példamutató, a korát megelőző, szellemiségét ma is felvállalható Isten háza volt.

A Javító Intézet temploma

A „javítós” templom felszentelésére 1906. június 26-án került sor. A jeles rendezvényen a kormányzat részéről több minisztériumi főtisztviselő vett részt. Főpásztori szentmise keretében Jung János váci segédpüspök szentelte fel a templomot. Fölszentelő beszédet mondott még Mády Lajos református és Szeberényi Lajos evangélikus esperesek. Áldást mondott Dr. Adler Vilmos hatvani zsidó főrabbi.



A Jézus Legszentebb Szíve tiszteletére, a kor ízlésének megfelelően neogót stílusban megépített három hajós, homlokzati tornyos Isten hajléka egyedülálló építmény volt a maga korában. A vallási és egyházi együttélés és tolerancia ékes példájaként, egy fedél alatt fordulhattak Istenükhöz a keresztény és a zsidó vallású növendékek. A templom középső hajója az ország, és így a növendékeknek is a többségét kitevő katolikusok, az egyik oldalhajó a protestánsok, a másik hajó az izraeliták hitéletét szolgáltatta. A templom főoltárának fából faragott szobrai a napjainkban is létező, déltiroli manufaktúrák jellegzetes stílusát őrzik. Külön érdekessége, hogy nem csak a kereszténység szentjeit, és a hitélet jellegzetes alakjait formálták meg művészi színvonalon, hanem – egyedülállóan – világi alakokat, a rossz és a megjavult jó fiút is, melynek pedagógiai üzenete az adott intézményben nyilvánvalóak.

A templom egyházi szertartásain nem csak az Intézet dolgozói és növendékei, hanem Aszód település lakói is részt vehettek. Mindaddig, amíg az 1940-es évek végén, az ateista, kommunista, vallásellenes politika részeként nem zárták be a kapuit. Ennek a folytatásaként pedig az épület „veszélyes műszaki állapotára” hivatkozva, 1960-ban felrobbantották. Az építőanyag használható részét az ekkor létesülő Járási Szakorvosi Rendelőintézetbe építették.


- 2 -


Az egykor példa nélkül álló, az egyházi türelmet és toleranciát az országban először hirdető, stílusosan szép épületből mára csak az idősebb aszódiak emlékezete, néhány gyenge minőségű, megsárgult fénykép, és a szakszerűtlenül szétszedett főoltár darabjai maradtak meg.

A Kápolna


A rendszerváltást követően a Javító Intézet vezetése kötelességének érezte, hogy az 1960-ban értelmetlenül lerombolt templom helyett, a lelkek gondozására, a szabad vallásgyakorlás céljára, egy kápolnát létesítsen. Ezt a törekvést nagy örömmel karolta fel a Mándoki György plébános vezette Aszódi Római Katolikus Egyházközösség. A kezdeményezést támogatta Marosi Izidor váci megyéspüspök is. Mindezek eredményeként került sor a római katolikus kápolna 1990. október 3-i megnyitására. A kezdetben egy, majd két tanteremnyi területen kialakított templomhajó és szentély kiképzését az Intézet saját erőből valósította meg.

A szombat esti, valamint a magánünnepi szentmisében a mindenkori aszódi plébánosokon (Mándoki György, Dr. Huszka Mihály, Tóth Ferenc (adminisztrátor), Buzgán József) kívül a környékbeli települések papjai is teljesítettek szolgálatot. Több alkalommal misézett a kápolnában Dr. Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök is, aki a jelenleg is használatos harmóniumot adományozta a közösségnek.



A Kápolna a Javító Intézet és az Aszódi Római Katolikus Egyházközösség közötti megállapodás szellemében, közös fenntartásban és működtetésben végzi áldásos hivatását.
Az oltár
Amikor a Javító templomát lebontották, akkor a szakszerűtlenül szétbontott főoltárának darabjait a filiális egyházba, Domonyba szállították. Onnan került vissza az 1990-es évek elején azzal a szándékkal, hogy ha majd lehetőség kínálkozik, akkor azt az intézeti Kápolna részére megújítják. Egyre-több éves előkészület és gyűjtés után – 2003. év őszén és 2004-ben került sor, az Intézet asztalos műhelyének és Kantz Gyula iparművésznek a közreműködésével. Természetesen az egykori, nagyméretű oltárt nem lehetett eredeti formájában visszaszállítani. Alkalmazkodni kellett a Kápolna méreteihez, valamint az időközben megváltozott liturgiai követelményekhez. A kegyelem áldásával megépített, az egykori oltár darabjaiból megújított, a dél-tiroli mesterek míves munkáját megőrző új oltár a fenntartó Javító Intézet és Aszód város római katolikus közösségének akarását, összefogását és áldásos munkáját hirdeti.



©absta.pl 2019
wyślij wiadomość

    Strona główna